Üvegkorlát a nappaliban – először csak praktikus megoldásnak tűnt
Kata és Bence új otthonában a nappali galériás kialakítású volt, a lépcső pedig a tér közepén vezetett fel a felső szintre. A kivitelező javasolta, hogy mihamarabb döntsenek a korlátról, hiszen balesetvédelmi szempontból elengedhetetlen. Ők azonban nem akartak klasszikus fa- vagy fémrácsot, mert úgy érezték, az széttörné a tér egységét.
Aztán megláttak egy fotót egy modern, letisztult üvegkorlátról, ami azonnal megragadta őket. Nem volt benne semmi hivalkodó, mégis eleganciát sugárzott. Áteresztette a fényt, nem takarta el a lépcsőt, és épp annyira volt jelen, amennyire kellett. A döntés végül meglepően gyorsan megszületett.
A kivitelezéskor egyértelműen látszott, hogy ez a megoldás nemcsak esztétikus, hanem biztonságos is. Az üvegkorlát vastag, edzett üvegből készült, minimális fémszerkezettel, így tökéletesen beleolvadt a nappali modern vonalvezetésébe. Mindenki megnyugodott, főleg a nagyszülők, akik eleinte aggódtak a „túl nyitott” megoldás miatt.
Ma már Kata is azt mondja, hogy nem is érti, hogyan merült fel más opció. Az üvegkorlát nemcsak biztonságot nyújt, hanem szinte láthatatlan módon teszi teljessé a teret.
Egy üvegkorlát, ami az egész enteriőrt meghatározza
A beépítés után egy ideig csak annyit vettek észre, hogy valahogy más lett a nappali. Világosabb, nyitottabb, rendezettebb. De nem tudták pontosan megfogni, mitől. Aztán egyszer Bence úgy fogalmazott: „Ez az üvegkorlát nem csak védelem. Ez a tér ritmusa.” És ezzel tökéletesen leírta, mit éreztek.
A korlát nem szakítja meg a nappalit, sőt, inkább összeköti a szinteket. A lépcsővonal kiemelésével dinamikát ad, a fény áteresztésével pedig kifeszíti a teret. Az edzett üveg simasága és az acél elemek finom jelenléte egy olyan elegáns háttérként szolgál, ami nem uralja a teret, de mégis meghatározza.
Az üvegkorlát ebben az esetben már rég nem csupán egy biztonsági eszköz – hanem szinte építészeti elem. A vendégek is gyakran először ezt veszik észre, és csak utána fordul a tekintetük a bútorokra, dekorációkra. Mert ez a részlet összefogja az egészet.
Ma már, ha új terven gondolkodnak, az első kérdés mindig az, hogy az új elképzelés vajon illik-e ehhez az üvegkorláthoz. Mert ez lett a ház vizuális tengelye. És nem is lehetne ennél jobb „alapra” építkezni.
Azóta is ezt mutatjuk meg először annak, aki először jár nálunk
Amikor vendég érkezik, a házigazda általában először a konyhára vagy a nappalira büszke. Kata és Bence viszont mindig ugyanoda vezetik az első látogatót – a lépcső melletti üvegkorláthoz. Nem hivalkodva, nem túlmagyarázva, csak csendben, egy apró mosollyal. És ilyenkor rendszerint jön az első reakció: „Hűha! Ez nagyon szép.”
Az üvegkorlát valójában nem akar középpontba kerülni. De mégis ott van. Észrevétlenül emeli meg a tér színvonalát, összefogja az enteriőrt, és valahogy rámutat arra, hogy itt minden tudatosan lett elhelyezve. Nem véletlen semmi, és ez az érzés átragad az egész otthon hangulatára.
Bence azt mondja, hogy számára ez lett a lakás „névjegye”. Egy egyszerű, mégis karakteres elem, amely megmutatja, milyen értékeket tartanak fontosnak: világosság, letisztultság, biztonság és nyitottság. Az üvegkorlát épp ezek mentén született döntés volt, és ez érződik rajta nap mint nap.
A legjobb az egészben talán az, hogy azóta már több ismerősük is ugyanilyen megoldásban gondolkodik. Mert a jó ötletek terjednek. Főleg akkor, ha nem csak szépek, hanem valóban működnek is.
