Az üvegfal ötlete, amikor a tér kicsi, de a vágyak nagyok
Amikor beköltöztünk az első közös lakásunkba, egyszerre voltunk lelkesek és bizonytalanok. A lakás nem volt nagy, viszont jó elosztású, világos, és rögtön éreztük, hogy megfelelő alap lehet egy hosszabb távú otthonhoz. Egyetlen dolog zavart minket igazán: az egybenyitott tér. A nappali, a hálórész és a dolgozósarok szinte egyetlen helyiségként működött, ami eleinte izgalmasnak tűnt, később viszont egyre fárasztóbb lett. Nehéz volt egyszerre pihenni, dolgozni és együtt lenni úgy, hogy közben minden funkció keveredett. Próbáltunk bútorokkal tagolni, polcokat állítottunk fel, függönnyel kísérleteztünk, de ezek csak elvették a fényt és még zsúfoltabbá tették a teret. Egy idő után kimondtuk, hogy falat nem szeretnénk, de szükségünk van valódi határra. Ekkor merült fel először komolyan az üvegfal lehetősége.
Tervezés és dilemmák, milyen üvegfal lesz megfelelő
A döntés előtt rengeteg kérdés foglalkoztatott minket. Vajon mennyire marad privát a hálórész, mennyire csökken a zaj, és hogyan illeszkedik majd az üvegfal a lakás hangulatához. Nem szerettünk volna rideg vagy túl ipari megoldást, inkább olyat kerestünk, ami természetesen simul bele a térbe. Átbeszéltük az üveg vastagságát, az átlátszóság mértékét, a rögzítés módját és azt is, hogy teljesen fix vagy részben nyitható kialakítás lenne ideális. Fontos szempont volt az akusztika és az, hogy a tér vizuálisan ne essen szét. Ahogy haladtunk a tervezésben, egyre világosabb lett, hogy az üvegfal nem kompromisszum, hanem kifejezetten a mi élethelyzetünkre szabott megoldás. Megmarad a fény, megmarad a térérzet, mégis létrejön egy jól használható tagolás.
A beépítést követő napok, amelyek megváltoztatták az otthont
A kivitelezés előtti napokban vegyes érzések voltak bennünk. Izgatottak voltunk, ugyanakkor ott motoszkált bennünk a kérdés, hogy vajon tényleg jól döntöttünk-e. Egy ilyen beavatkozásnál az ember óhatatlanul attól tart, hogy a végeredmény nem azt adja vissza, amit elképzelt. A helyszíni felmérés után azonban gyorsan megnyugodtunk. A folyamat átgondolt volt, minden részletre kitértek, és pontosan tudtuk, mi mikor történik. Maga a beépítés meglepően gördülékenyen zajlott. Nem volt felfordulás, nem húzódott el a munka, mégis minden mozdulatból érződött a precizitás. Amikor az üvegfal a helyére került, az első érzésünk a csendes rácsodálkozás volt. A lakás nem lett kisebb, sőt, vizuálisan mintha tágult volna. A fény átjárta a tereket, a funkciók mégis egyértelműen elkülönültek. Az üvegfal nem falat húzott, hanem rendet teremtett.
Végre igazi otthon, fény, tér, harmónia
Az üvegfal beépítése után fokozatosan változott meg az otthon használata is. A nappali valóban közösségi térré vált, a hálórész pedig nyugodt, intim zónává. Már nem kellett alkalmazkodni a térhez, a tér kezdett alkalmazkodni hozzánk. A mindennapok ritmusa kisimult, könnyebb lett a váltás munka és pihenés között. A lakás világosabbnak, rendezettebbnek hatott, ami a hangulatunkra is pozitívan hatott. Gyakran észrevesszük, hogy megállunk egy pillanatra, és csak nézzük, ahogy a fény megtörik az üvegen. Ma már teljesen természetes része az életünknek, mégis tudjuk, hogy nélküle nem lenne ugyanaz az otthonunk. Az üvegfal nemcsak kettéosztotta a teret, hanem segített abban is, hogy valóban jól működő, harmonikus élettér jöjjön létre.
